Richárd és a HO

Korábban is voltam Home Office-ban, de a fiam íróasztalának otthoni használata akkor könnyen ment, mivel ő a gimnáziumban töltötte idejét, így az asztala szabad volt.

Mikor átálltak ők is az otthoni oktatásra az „én vagyok az idősebb ezért én fogok itt dolgozni” mondatot a fejemben megjelenő kis Ranschburg és Popper eliminálta.

Így kellett egy új irodát kialakítanom a lakáson belül. (Eszembe ötlött az SOS szobafogság című film egy mondatat is: „Hangulata az van, de még egy szobája az nincs”).

A lehetőségeket felmérve a konyhaasztalra esett a választásom. Íme :

A kilátás nyújtotta előnyöket a élelmiszerek közelsége kompenzálta. A Zoom-ban háttérként a terasz képe került a hűtőszekrény helyére.

És akkor az online meetingek számomra óriási felfedezése: a fejem balra dől. Tényleg! Ehhez a felfedezéshez az kellett, hogy nap mint nap lássam magam.
Szerencsére egy szuper gyógytornász  segít nekem, hogy újra minden kiegyenesedjen.

Remélem idén tényleg minden!

5 motiváló válasz ügyvezetőnktől, Bem Gábortól arról, hogy miért jó a csapatunkhoz tartozni

– A távmunka a Marktsoft Kft. esetében a kívülálló számára is járható útnak tűnik, bennfentesként mégis milyen következtetéseket vonnál le az elmúlt időszak alapján?

A tavaszi home office üzemmódra való átállás valóban viszonylag zökkenőmentesen zajlott cégünk berkeiben, mert már korábban lemodelleztük ennek elméleti és gyakorlati feltételeit, s egyébként sem áll távol a már bejáródott munka-módszereinktől. Persze az előállt járványhelyzet mindannyiunkat bizonyos szabályok betartására kötelez, például csak hetente egyszer megyek be az irodába, hogy óvjam a kollégáimat. Nem szeretnék rizikófaktorrá válni. Nyílt titok, hogy a csapatunkból ketten is vírusfertőzöttek lettek az elmúlt több, mint fél év alatt, de működésünkben ez nem okozott zavart és szerencsére gyorsan felépültek a kollégák.

„…Nehezek lehetnek most a látási viszonyok a vállalkozásban, úgy általában. Nem látni messzire, de ez nem feltétlen akkora baj, mint gondolnánk. Az erdőben is, ezen a ködös reggelen, annyit mindig látok, amennyi a következő 10-20 méterhez kell – aztán ha odaértem, majd látom a többit”

Gál Kristóf vállalkozó

– A nagyon is aktuális gazdasági válság hatásai mennyire érezhetők, és hogy alakul az együttműködésetek olyan állandó partnerekkel, mint például az Agenda?

Alapvetően bizakodó vagyok, de tény, hogy a gazdaság nehéz helyzetben van máris, világszinten is. A digitalizáció felgyorsulása hozhat megoldásokat, tehermentesítést bizonyos szektorokban. A pénzügyi és logisztikai területen működő partnereink erősek tudtak maradni, az autóipari beszállítókat viszont megviselték az elmúlt hónapok eseményei. Sokan az előre menekülést választják, de ehhez komoly tőkeerőre van szükség. Az Agendát keményen érinti a válság, viszont a pozitív és negatív hatások szerencsés kiegyenlítődése stabilan tartja őket. A kilátástalanság mindenkit zavarba ejt, mi sem dughatjuk a homokba a fejünket, de inkább válságálló projekteket modellezünk.

-Többször szóba került már ezeken a felületeken a cégnél uralkodó átlagon felüli munkahelyi légkör, mégis mi köti ide a munkatársakat esetenként több, mint tíz éve?

Bár egy normális világban mozgalmas életet élünk és külföldi partnereinkkel is élénk szakmai kapcsolatot ápolunk, mégiscsak egy nyugalmas, elmélyült munka folyik itt amikor a saját tágas irodáinkban dolgozhatunk.

– Hogy viselitek a pezsgő közösségi élet hiányát?

Természetesen a napi munkamenet nálunk eleve némi távolságtartással jár, ami az utóbbi időben túlteng sajnos. A digitalizáció nem helyettesíti a napi személyes kapcsolattartást, az élő szót. A négyszemközti beszélgetések hiányát magunk is szenvedjük, ha nem is annyira, mint például a turizmusban vagy a vendéglátásban dolgozók. Az a bizonyos plusz motiváció is kihívást jelent mostanában. Mert valóban, a csapatépítő borkóstolóink, az önkéntes munkánk plusz energiát adott valamennyiünknek. Körvonalazódni látszik már viszont a hagyományos céges karácsonyi vacsoránkat helyettesítő szabadtéri bográcsozás terve, amit szűk körben szeretnénk idén megvalósítani.

– Te miként erősítesz mentálisan?

Igyekszem mindig a pozitívumokra fókuszálni, erősíteni a jövőbe vetett hitem. Az egyik működő trükköm, hogy minden reggel öltözzünk fel úgy, mintha az irodába mennénk. A home office-ban való munkavégzés a családi élet ilyen-olyan vonzataival sajnos sokszor a sportolás rovására megy, különösen a járványhelyzet gördítette akadályokkal. De legalább a napi sétát rendszeresen beiktatom a tennivalóim sorába.

Ellenszerünk: előre gondolkodás, céltudatos tervezés, optimizmus

A koronavírus helyzet miatt még március közepén jóváhagyta vezetőségünk a home office munkavégzésre való átállást mindenkinek, a már addig is alkalmazott szabályok betartása mellett. Az irodába is be lehetett járni azzal, hogy akkor még nem tudtuk, mikor lesznek még komolyabb szigorítások, így a munkaeszközeinket (laptop, töltő, fejhallgató) kocsikáztattuk olykor. A rendkívüli helyzet és a vesztegzár aztán okozott némi félelmet mindannyiunkban, hiszen a megváltozott körülmények és a bizonytalanság nem kifejezetten motivációs tényezők.

Ám a híresen jó csapatszellemünk, de mindenekelőtt a döntéshozók gyors reagálása átbillentett minket a kezdeti megtorpanásokon. Nem hagytak időt arra, hogy az aggodalom beárnyékolja munkamorálunkat. A rendkívüli helyzet kezdetétől garantálva voltak a működésünkhöz szükséges feltételek, mi pedig gyorsan alkalmazkodtunk a kialakult helyzethez. Sikerült a nyelvtanfolyamokat is online platformra helyezni, a napi működésünket szinte teljesen virtuálissá tenni. A kommunikáció fontossága különösen felértékelődött, ami a transzparens napi munkavégzés miatt elengedhetetlenné vált. Az előre gondolkodás és a céltudatos tervezés is felkerült a „to do” listára. Akkor még úgy tűnt, az átmeneti állapot hetekre szól csupán…A különleges üzemmód azonban máig tart, de szerencsére a projektjeink futnak tovább: a piaci hatásoktól erősen érintett partnereink is a digitalizációs projektek továbbvitele mellett döntöttek.

Mi továbbra is nyitottak és optimisták vagyunk a jövőnket illetően.